Amerika beleszól: Magyarországnak le kell válnia az orosz energiáról?! - Tóth Máté

Tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió hallgatóit. Én Fekete Rita vagyok, és a vonal túlsó végén pedig Tóth Máté energiajogász a vendégünk, akit szintén köszöntök.

Üdvözlöm a hallgatókat is. Nagyon szépen köszönöm a meghívást, felhívást.

Hát kell is nekünk egy energiajogász, hogy értsük azt, hogy mi történik itt körülöttünk. Ugyanis a mai napnak az egyik híre az, hogy Washington valamilyen módon szeretne nyomást gyakorolni. Jól mondom? Vagy majd mindjárt megtudjuk pontosan, mi történik itt azzal kapcsolatosan, hogy Magyarország készítsen elő egy olyan tervet, hogy hogyan válna le az orosz nyersanyagokról, energiáról. És azért mondom azt, hogy kell valaki, aki egy kicsit rendet tesz ebben a dologban, mert voltak már olyan nyilatkozatok, amik végigsöpört a magyar sajtón is, hogy Donald Trump azt mondta, hogy itt ezennel le kell állni ezekkel a nyersanyagokkal, satöbbi, satöbbi. Aztán történt egy korrekció, történt Orbán Viktor és Donald Trump között egy telefonbeszélgetés, és most íme a mai nap megint egy hasonló hírt olvashatunk, miszerint a Washington, az Egyesült Államok mégiscsak valamilyen módon szeretné azt, hogy ez a leválás megtörténjen, és kíváncsi arra, hogy milyen tervünk van ezzel kapcsolatosan?

Igen, teljesen helyes az összefoglaló. Azt látjuk, hogy az amerikai nyomásgyakorlás az jelentős, de nem korrekció nélküli, illetve nem olyan, amire ne lehetne hatást gyakorolni. Ezt a tételmondatot szeretném kibontani. Az ugyanis teljesen világos, hogy az Egyesült Államok és Trump, annak érdekében, hogy az orosz-ukrán háború valóban a végéhez közeledjen, és ebben Oroszország is kellő motivációt kapjon gazdasági nyomás keretében, látványosan nagyobb fokozatra kapcsolt. És ez imár nem áll meg a politikai üzeneteknél, üzengetésnél, hiszen azért amik történnek az elmúlt hetekben, azok azért nagyon látványosak. És egyébként most már a nemzetközi energiapiac, amit a legérzékenyebb lakmuszpapírja ennek, is érzékeli. Még a múlt héten fogadott el az Egyesült Államok szankciókat a két legnagyobb orosz olajtermelő és kereskedő vállalattal szemben, a Rosznyefty és a Lukoilal szemben. Ugye őket is felvették a szankciós listára. És igazából a nagyobb fokozat az abban is látszik, hogy egyrészt, hogy a két nagy vásárló tekintetében is látunk változásokat. Ö, így Kína állítólag ugye csökkenti, vagy bizonyos hírek szerint megszünteti az orosz vásárlásait, és az Egyesült Államok hasonló eredményről számolt be India kapcsán is. Tehát mind a kettő érdekes lehet. Ami viszont minket közelebbről érint, az pedig az, hogy ugye mi is, minket is elért az üzengetés. És legutoljára ugye az Egyesült Államok NATO nagykövete fogalmazott úgy Vitaker, hogy ugye Magyarország, Törökország és Szlovákia is lépéseket kell, hogy tegyen az orosz energiaordozókról való leválásokra. Tehát Magyarországot nevesítették is, elért minket is, ha lehet így fogalmazni. Ö ez a hullám, ennek nyilván súlya van, viszont rögtön hozzátenném, és akkor nyilván tudjuk folytatni innen a beszélgetést, hogy az Egyesült Államok annak függvényében, hogy milyen diplomáciai szinten, milyen magas diplomáciai szinten nyilatkozik, kérdez, illetve milyen szövegkörnyezetben kérdez, azért lényegesen árnyaltabb üzenetet fogalmaz meg Magyarország, illetve Szlovákia esetében, hiszen ahogy Ö, ahogy ez el is hangzott egyébként, ugye volt már nagyjából egy hónappal ezelőtt egy olyan diplomáciai fiaskó, aminek az akkori hullámának a végére azt tett pontot, hogy Trump felhívta a magyar miniszterelnököt, majd ezt követően saját maga kommunikálta, hogy Magyarország és Szlovákia egészen eltérő helyzetben van földrajzilag, ugye tenger nélkül, illetve a fizikai ellátás tekintetében ugye a kialakított csővezetékes szállító, illetve az olaj esetében finomító infrastruktúra vonatkozásában. Tehát van egy speciális helyzetre való nyitottság is. Ez az adottság, innen indulunk. És hát ebben a adottságban, ebben a hát úgy tetszik energetikai és nemzetközi diplomáciai tényhelyzetben érte el az amerikai újabb kampány, a múlt héten indult kampánynak az új hulláma Magyarországot, illetve a világot?

Nagyon sok mindenről tudnék kérdezni, de akkor menjünk sorban. Volt egy olyan mondata, miszerint itt nem csak arról van szó, hogy nyilatkozatok születnek, hanem láthatunk olyan dolgokat is, amelyek nyilvánvalóvá teszik akár az amerikai és nyugati érdeket is itt a nyersanyagokkal kapcsolatban. Csak, hogy tiszta legyen. Itt a tűzesetekre gondol. Itt alapvetőleg a különböző az energetikai infrastruktúrát érintő támadás kapcsán, a száraz tényekre hagyatkozva, összeesküvés elméletekben nem mennék bele. Ezek a gyanús tűzesetek itt a régiónkba. Az mindenesetre elgondolkodtató, hogy ilyen balesetek egyébként mondjuk évek alatt sem történnek, pláne nem egyszerre különböző létesítményekben, de hát ezt akkor egyelőre tudjuk be egy ilyen szerencsétlen csillagállásnak. Az viszont biztos, hogy a diplomáciai nyomásgyakorlás a színfalak mögött, tehát ez tény. Egy, illetve tény kettő, az amerikai elfogadott szankciók, tehát a ténylegesen elfogadott és kihirdetett szankciók, mint tény kettő. Ez a kettő amúgy is harapófogóba fogja a világon hát kényszerűen kialakult új energiaellátási láncokat, amik gyakorlatilag ugye Nyugat-Európát megkerülve ugyan, de új közvetítő országokkal, új felvásárlókkal, illetve Európában, a maradék európai ellátás tekintetében pedig kényszerűen fenntartott ellátási struktúrákban együttesen ölt testet. Tehát van egy olyan státuszkó, ha lehet azt mondani, a világ energiaellátásában, ami az elmúlt kettő-három év eredményeképpen kialakult, és ezt most az Egyesült Államok azért látványosan harapófogóba fogja, függetlenül attól is, hogy ezek a furcsa balesetek vagy tűzesetek egyébként még egy láthatatlan harmadik hadoszlopként értelmezhetők-e, vagy nem az eseményekben. De az eredmények önmagukért beszélnek. Tehát az, hogy hogy ha hozzáadom a Bideni időszakot is, annak a teszetosza két élő, kétértelmű diplomáciai, politikai eszközeit is, akkor tény, hogy így a negyedik háborús télnek a nyitányára jutott el oda egyáltalán a világ, hogy a tényleges ellátási útvonalak, amik jelenleg Indiát, illetve a felhasználás végpontja tekintetében Kínát is jelentik, azok ténylegesen megrendüljenek az orosz olaj, illetve a földgáz tekintetében. Tehát azt azt mindenesetre eredményoldalról látjuk és el lehet ismerni, hogy hogy a negyedik háborús télnek a nyitányára jutott el oda a világ, illetve jutott el az amerikai nyomásgyakorlás, hogy valóban meglátszódjon a világban érdemben az orosz olaj és gáz ellátási útvonalaknak a az érintettsége. Ilyen értelemben nyilván az oroszok érintettsége és az orosz büdzsének is a kitettsége ezekre az amerikai nyomásgyakorlási eredményekre, mert ezek már nem csak próbálkozások.

Így van. Hanem itt ugye szankciókról beszélünk, ahogy már említette is, illetve itt van az Európai Unió által elfogadott 19. szankciós csomag, és ezt úgy lehetett elfogadni, hogy Szlovákia szerda este elállt egyébként az addigi vétótól. Az előző felsorolásban is, amikor az orosz olajat, az orosz olajat vásárlók körét említette, ugye Törökország, Szlovákia, Magyarország, Amerika is többször ezt a három országot emelte ki, tehát Szlovákia benne van úgymond ebben a kosárban. Mit gondol, hogy mi történhet ilyen esetben, hogy mégis például elállnak egy ilyen vétótól és egy olyan dolgot szavaznak meg, amely az ő saját érdekeik, gazdaságuk és energiaellátásukkal is szembegy?

Legyünk teljesen biztosak abban, hogy ami a hírekből látszik, az a jéghegy csúcsa. Én ezt az energetikai szabályozás, illetve a kereskedelmi oldalról meg tudom erősíteni. Ez nyilván csak egyetlen szelet, de ennek nagyon-nagyon sok egyéb aspektusa is van. És a lényeg a következmények szempontjából az az, hogy nagyon sok ország, hogy az államokról beszéljünk, illetve nagyon sok vállalat, hogy a tényleges kereskedelmi kapcsolódásokról beszéljünk, mert azért azt ne felejtsük el, hogy itt vállalatok vállalatoktól vásárolnak például gázt meg olajat, nem pedig nem pedig államok államoktól. Nos, mind a kettő szinten olyan fokú eltérítettség és nyomásgyakorlás van, ami sokszor az adott vállalat vagy a nap végén az adott állam érdekével ellentétes. Ez a szlovákok esetében jelenleg nagyon látványos. Tehát látszik, hogy a szlovákokra olyan nyomásgyakorlás nehezedik, aminek az eredményeképpen, így az Európai Uniós szankciók tekintetében is Szlovákia sokszor a saját érdeke, illetve a saját vállalatai, tehát a szlovák nagyvállalatok érdeke ellen dönt, vagy szavaz, vagy járul hozzá szankciós csomaghoz, ilyen a 19. szankciós csomag is, de korábban is így volt. De ezt rögtön kiszélesíteném, mert egyébként például még látványosabb ez a fogott politikai és gazdasági helyzet például az olasz külpolitika tekintetében. Ez már nem feltétlen csak energetikai oldalról látszik, hanem egyébként is, ahol ráadásul ugye a az olasz politikum eredeti választási üzeneteitől is eltérő döntések irányába terelik például a Meloni kormányt az országban. Tehát, hogy ennek nagyon-nagyon sok megnyilvánulási formája van. Ezt csak azért tettem mellé, mert nem csak Szlovákiáról van szó, de valóban az energetikai adott helyzetünk tekintetében, ahol Szlovákia és Magyarország nem egy cipőbe jár, de ha itt ilyen soros kapcsolásként értelmezzük az ellátási láncokat, akkor Szlovákia ráadásul sok tekintetben Magyarország után van az ellátási láncban, és Magyarországtól is függ. Ez leginkább a feldolgozott olajtermékekre igaz, de földgázban is Magyarország, mint elosztó ország mögött van sok tekintetben a szlovák ellátás. A szlovákoknak még kevesebb okuk van támogatni az olyan szankciós döntéseket, amik kockára teszik ezt a még a magyaroknál is nagyobb kitettségét a szlovák gazdaságnak és lakosságnak, tehát iparnak és lakosságnak együtt. Tehát valóban egy helyes mérleg. Én is azt gondolom, hogy a szlovák érdekekkel és a szlovák cégek érdekével teljes mértékben ellentétes minden olyan szankciós döntés, mint amilyen most is született Brüsszelben. És az ahhoz való szlovák hozzájárulás az, ha szlovák nemzeti érdekeket nézem, akkor teljes mértékben szembegy a jól felfogott és energetikai oldalról napnál világosabb helyzettel. Merthogy nem csak akkor van veszélyben Szlovákia, ha például Magyarország nem vásárolhat, illetve egyáltalán Európa nem vásárolhat. Az egyébként az Európai Unió korábban lehetővé tett kivételként vezetékes csővezetékes szállítási formában orosz olajat, hiszen ha kevés lesz az olaj a magyarországi finomítóba, akkor először a tovább adott, tehát a Szlovákiának tovább adott kapacitást fogja Magyarország is csökkenteni. Nyilván nem a magyar finomítói átást, a szűk magyarországi ellátást célzó kapacitását. És ugyanez földgázban, tehát hogyha csökkenne a Magyarországra beérkező vagy gazdaságosan beérkező földgáz mennyisége, ami ugye jelenleg Kiskundorozsmánál érkezik, Berek Darócnál, ami az ukrán kapcsolatot rivers irányú áramlás van Ukrajnának. Nos, akkor Magyarország nyilván először a Magyarországról utána tovább értékesített földgázszállítás mennyiségét csökkentené, és itt megint Szlovákia a leginkább érintett ország. Tehát valóban egyetértek, semmilyen módon nem racionális a szlovák magatartás, de viszont hát a függönyök mögött, úgyhogy mondani szokás, nagyon sok olyan egyéb gazdasági és politikai eszköze van az Európai Uniónak, illetve nyilván alkuk, aminek az eredményeképpen mégis ráveszik ilyen döntésekre a Szlovákiát. Az az is egészen világos, és ilyenkor azért nagymértékben árnyalt, hogy nagyon eltérő a belpolitikai adottsága is az egyes országoknak az Európai Unió vagy akár a még sokkal nagyobb erők, így az Egyesült Államok irányából érkező nyomásgyakorlással szemben, hiszen ahol mondjuk törékeny koalíciók kormányoznak vagy belpolitikai válságok követik egymást, ott értelemszerűen a külpolitikai nyomással szembeni kiállás is csak töredékes tud lenni, vagy sokkal könnyebben megtörhető, satuba fogható az ilyen kormányzat. Magyarországnak egy nagyon szerencsés helyzete van külpolitikai, külgazdasági értelemben. Most én ezt az energetikai oldalról mindenképpen világosan látom. Azzal, hogy Magyarországon ugye szilárd kétharmados kormányzás van immár sokadik ciklus óta, mert ez teszi lehetővé egyébként a lényegesen nagyobb ellenállást Magyarország részéről a magyar érdekekkel ellentétes politikai döntésekkel szemben, amik az Európai Unió vagy akár más irányból érkeznek. A szlovákoknál ez az adottság nyilvánvaló módon nincsen meg.

Olaszországban járt Orbán Viktor, ott tartózkodik még, amit valószínűleg a beszélgetésünk ideje alatt is. És újságírói kérdésre elmondta azt, hogy a jövő héten Washingtonba látogat, Donald Trumppal fog egyeztetni, és valószínűleg nyilván ezek a kérdések is, tehát az energetika, az orosz olaj kérdése Magyarország életében, ezek a témák is sorra fognak kerülni, és fog beszélni Donald Trumpal ezekről a kérdésekről. Ahogy itt a műsor elején megpróbáltam összefoglalni a történteket, ugye ott is említettem azt, hogy volt egy ilyen eset már, amikor Orbán Viktor beszélt Donald Trumpal telefonon, és akkor úgy tűnt, hogy Donald Trump megértette azt, hogy Magyarország milyen helyzetben van. Most erre a friss nyilatkozatra szintén egy személyes találkozó fog következni, amikor valószínűleg beszélnek majd ezekről a kérdésekről. Hogyan látja ezt az egész kérdést? Mert hát kívülről nézve úgy tűnik, a jéghegy csúcsát látva, hogy mintha Donald Trumpnak havonta, két hetente újra és újra el kellene magyarázni Magyarországnak a helyzetét, azt, hogy miért dönt úgy, ahogy dönt, és milyen energetikai érdekekkel rendelkezik.

Mit gondol az amerikai álláspontról itt az energetikával kapcsolatosan? Azt azt nagyon fontos látni, és próbáltam is hangsúlyozni az elején, hogy abban a tekintetben azért látványos eltérés van, hogy milyen diplomáciai, külkapcsolati szinten, tehát milyen magas polcon fogalmaznak meg üzenetet az orosz energiaozókról való levállás kapcsán. Ez minden másra is igaz. Ugye most a friss üzenet az a Mat Vitaker részéről érkezett, aki nevesítette Magyarországot, Szlovákiát és Törökországot. Egészen pontosan ugye úgy fogalmazott, hogyha jól emlékszem, hogy ezek az országok ugye nem tettek semmilyen konkrét lépést az orosz olaj és gázfüggés csökkentésére. Ugye ez tehát nem Trump irányából érkezett a konkrét üzenet. Ezzel szemben ugye a korábbi egyeztetés a magyar miniszterelnök és Trump között történt, aminek az eredményeképpen ugye Trump árnyalta a meglévő helyzetet. Ennek jelentősége leginkább azért van, mert Trump jelenleg ugye látványosan rendeleti, tehát nagyon sok elnöki rendeleti úton léptet életbe szankciókat. Ennek a csak érdekességként, jogi érdekességként az amerikai belső jogi megítélése, a felhatalmazottság kérdése az erősen vitatott. Tehát ott van egy nagyon komoly vita, de hogy Trump a valódi döntéshozatali szint, és ezt látványosan meg is tartotta magának ezekben a kérdésekben. Ezért van jelentősége, és van is mozgástér abban, hogy egy alacsonyabb szinten megfogalmazott üzenet tekintetében, mint amit most látunk, a magyar miniszterelnök két szinttel feljebb keresse a megoldást, és így Trumppal egyeztessen a megoldás vonatkozásában. Nyilvánvaló módon Trump üzletember, és az eddigi Magyarországtól függetlenül is alkalmazott nemzetközi diplomáciai lépések vonatkozásában is azt látjuk, hogy Trump újra és újra, akár csak a bahamháborúnál láttuk ezt, újra és újra asztalra tesz látszólag már az asztalról levett intézkedéseket, újra fenyeget olyannal, ami látszólag már korábban kezelték tárgyalás és úton az érintett. Tehát ez látványosan Trump taktikájához, üzleti világból hozott nyomásgyakorlási módszeréhez tartozik. És nem gondolom, hogy ez Trump szilitásának lenne az eredménye. Ilyenkor abban az értelemben alkalmazkodni kell. Én azt gondolom, hogy ez a helyes magatartás is, hogy akkor venni kell a fáradtságot, repülőre kell ülni, és kihasználva ezt a szemmagasságot, hogy Magyarországot meghallgatják Washingtonba, újra ra kell tenni azt az érvet Trumppal szemben, ami már korábban használt. Ez pedig az a tényleges helyzet, amiben Magyarország az orosz energiaordozókkal való kapcsolatában van. Tehát én ebben önmagában nem látok rendkívüli, sem derogáló. Trumpnak a taktikájához igazodni kell. És ebben a tekintetben szerintem van is érdemi mozgástér. Igazolja az egy hónappal ezelőtti fiaskó, ahol el tudta Orbán Viktor miniszterelnök Trumpnak érdemben magyarázni a helyzetet. Most újra ezt kell tenni, és nyilvánvaló módon számokkal demonstrálni azt, hogy mit is jelent a Magyarországra behozott orosz eredetű földgázmolekula jogi érvekkel, hogy mit is jelent a felmondhatatlansága a fix idejű gázszerződéseknek, ahol nincs olyan amerikai hatalmi erő, ami felmentene minket az immár több mint 50 éves nemzetközi kereskedelmi, jogi vitarendezési gyakorlat alól, ahol bizony nekünk kártérítési és kötbérfizetési kötelezettségünk lenne a felmondásnál, illetve elmagyarázni azokat a műszaki szűkkeresztmetszeteket, amik az olaj tekintetében, az urász típusú olaj vonatkozásában még mindig meglévő finomítói hát függésünket jelenti. Ugye az átalakítások zajlanak a finomítóban, hogy mást is lehessen alkalmazni, illetve az Adria kőolajvezetéknek a ténylegesen fennálló szivattyú kapacitásbeli hiányait, ami miatt egy az egyben nem váltható ki az orosz barátság kőolajvezeték forgalma az Adria kőolajvezetékkel. Tehát ezeket a tényeket hidegfejjel újra el kell és el lehet magyarázni. És csak még egy gondolat, hogy nyilván mi Magyarországra figyelünk. Minden ilyen hír kapcsán is felszisszenünk, ahol a magyar energiaellátás érintett. Hát persze, hiszen a magyar iparról és még inkább a magyar lakosságról van szó. Annyira, hogy a világpiaci olajár emelkedések csak az elmúlt egy hét alatt, amióta Trump bejelentette az új szankciókat az oroszok ellen, már egy 5%-os emelkedést okoznak. Ezt mi meg fogjuk érezni a benzinkutakon is. Tehát világos módon emelkedik a benzin és a gázolaj ára kimondottan a világpiaci emelkedés okán. Tehát ilyenkor hajlamosak vagyunk okkal a saját helyzetünket látni nagyobbként, jelentősebbként, érintettebbként. De azért az Egyesült Államoknak nem Magyarország, Szlovákia, vagy tágabban nem a régió az elsődleges célja, hanem pontosan azoknak a nagy orosz felhasználóknak a kikapcsolása, mint India és Kína, ahol úgy látszik, hogy mind a két ország tekintetében elsikerült érni immár eredményeket. Tehát az Egyesült Államok valójában rájuk figyel, és nem a például a magyarországi, évente nagyjából 9-10 millió tonna körüli orosz nyersolaj vásárlására, vagy nagyjából 7 milliárd köbméternyi magyarországi orosz gázvásárlásra. Tehát ezek ezek elképesztő módon eltörpülnek, hanem az elsődleges célkeresztben India és Kína van. Ami pedig Európát közelebbről illeti, hát csak egyébként Kínához annyit, hogy Kína naponta 1,4 millió hordó orosz olajat vásárol. Tehát ez egy elképesztő mennyiség, ehhez képest Magyarország a kanyarba sincs. Ami pedig Európát közelebbről érinti, ott pedig azzal is tökéletesen tisztában van, és az diplomáciai eszközökkel is már sajtónyilatkozatokkal is többször világossá tett az Egyesült Államok, hogy van Nyugat-Európának is bőven gyónnivalója az orosz energiaozók tekintetében, hiszen földgáz szankció nincs is Oroszországgal szemben. Itt a cseppfolyós földgázvásárlása, hogy a nyugat-európai cégeknek még nőtt is az elmúlt másfél évben. Az az olaj tekintetében pedig, és ezt is Amerika többször a brüsszeli vezetés fejéhez vágta, itt is van bőven Nyugat-Európa tekintetében is keresnivaló, merthogy pontosan a az indiai, illetve a török kerülőutakon, részben pedig Malajzián és Kazahsztán keresztül, de érkezik a feldolgozott orosz olaj Európában, elsősorban holland közvetítő cégekkel, és ez még mindig jelentős hányadát teszi ki a nyugat-európai tényleges olaj feldolgozott olajforgalomnak. Tehát ha ezeket melléteszem és a földrajzi, gazdasági és mennyiségi súlyánál keresem Magyarországgal szemben a megfogalmazott kritika, meg a politikai üzeneteknek is a súlyát, akkor egészen világos módon itt Magyarország eltörpül a Nyugat-Európával kapcsolatos jogos kritikák tekintetében. Tehát ez a gázra és a feldolgozott olajtermékekre is igaz. És Nyugat-Európa is eltörpül már Magyarországgal meg a régióval együtt is India, Kína, illetve a közelebbi közvetítő Kazahsztán és Törökország vásárlásaival szemben. Tehát nem mi vagyunk a célzottjai az amerikai kritikának, az amerikai nyomásgyakorlásnak sem. Az más kérdés, hogy ebből rendszeresen azért ránk is fröccsen.

Nagyon szépen köszönöm Tóth Máténak, energiajogásznak, hogy a rendelkezésünkre állt és tudtunk beszélni ezekről a kérdésekről, és hát bízunk benne, hogy sikerül elmagyarázni mindezt, amit az amerikai elnöknek el kell magyarázni. Köszönöm szépen.