Transcription
Szervusztok! Egy rendhagyó patrióta évértékelő interjút készítünk a miniszterelnök úrral, aki itt van velünk a stúdióban. Elnök úr, köszöntömönt, üdvözöljük és köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.
>> Köszönöm, hogy itt lehetek.
És mielőtt belecsapnánk a közepébe, annyit fontos elmondanom, hogy ez egy rendhagyó interjú lesz. Két részből fog állni. Először aktuál politikával fogunk foglalkozni, és utána pedig egy kicsit kitágítjuk a látókört, és egy picit ilyen összefüggésében és világ értelmezésében fogjuk >> jöjjön aminek jönnie kell. Kezdjük az elején. Ugye ön azt mondta most szombaton, hogy Brüsszelben nagyon rázós hét vár ránk. Öveket becsatolni, verekedés lesz. Ugye nagyon erős szavak. Ekkora konfliktus Brüsszellel? Ennyire kemény küzdelemre számít?
>> Nagyon sok pénz van az asztalon, tehát 230 milliárd euró van az asztalon. Ennyi a befagyasztott orosz vagyon, aminek az elkobzását és az ukránoknak való átadását tűzték ki célul az európai vezetők, ami a mi fölfogásunk szerint fölér egy hadzenettel, és nagyon súlyos bajba rántja bele az Európai Uniót. Beleránt bennünket egy súlyos gazdasági bajba, ebből nagy baj lesz. és előre tol bennünket a háború ösvényén egyre közelebb a tényleges háborús konfliktushoz. A ezt kellene megakadályozni, amire kevés esélyt látok, mert kevesen vagyunk hárman, négyen, akik nem értünk egyet ezzel. Dacár annak, hogy korábban a németek is és mások is, tehát ilyen nagyobb testű országok is azt mondták, hogy erőszó se lehet, de úgy látom, hogy átlépik a Rubikont. Ha pedig nem tudjuk megakadályozni, és erre van nagyobb esély, akkor pedig valahogy ki kell belőle maradni. Ez sem egyszerű. Hogyan lehet kimaradni ebből, hogyha azt mondja a brüsszeli vezetés, hogy minden uniós tagországnak ehhez ragaszkodnia kell, és és csak együtt lehet ezt megvalósítani, hogyan lehet kimaradni ebbe?
>> Hát most azt csinálták, hogy az unió hatályos szabályai szerint egy ilyen döntést, tehát hogy az orosz álmi vagyont befagyasztjuk-e vagy sem, azt kétharmados döntéssel lehet csak meghozni, bocsánat, egyhangú döntéssel lehetett meghozni. Tehát az volt eddig a szabály, ez van leírva jogszabá. Ez következik az Európai Unió jogrendjének minden egyes ide vonatkozó szakaszából, hogy az az ilyen típusú döntést egyhangúlag kell meghozni. Miután fönn áll a veszélye annak, hogy mi esetleg még egy-két más ország ezt nem fogja támogatni és föloldja a befagyasztottság alól ezt a vagyont, ezért ezt egy jogi bakugrással megváltoztatták, és mostantól elegendő lesz a kétharmados többség is. Ez ez megtörtént, tehát túl vagyunk. Tehát eddig úgy volt, hogy hatonta kellett mindig egyhangúlag dönteni az orosz vagyon befogyasztásáról. Ezt eltakarították. Most az a kérdés jön, hogy rendben van, a nem kell a meghosszabbításához, a befogyasztás meghosszabbításához fél évente döntés hozni, de mi legyen a vagyonnal? Erről is csak egyhangú döntést lehetne hozni, de könnyen lehet, hogy ott menet közben a vita során azt fogják mondani, hogy nem is kell ehhez egyhangú döntés. Úgy, ahogy az előző esetben tették, ismét átállnak kétharmados döntésre, és akkor Magyarország nem tudja a döntést megakadályozni, és akkor ki kell találnunk, hogy hogy maradunk ki mégis ennek a következménye alól. Leginkább az orosz válaszcsapásokból kellene kimaradnunk.
Igen, de azért ugye akkor innentől kezdve a legfontosabb kérdés az, hogyha valóban azt mondják, hogy Brüsszel elkobozza ezt az orosz vagyont, ráteszi a kezét erre a befagyasztott pénzösszegre, akkor Európa hivatalosan háborúba léphet, vagy számítani kell egy nagyon durva, erős, orosz válaszcsapásra, válaszlépésre?
Tát az első dolog, amit érdemes tudnunk, hogy itt nincs nyugati egység, mert az amerikaiak ezt mind ellenzik, és ezt nyíltan meg is mondják, hiszen az amerikai orosz tárgyalásokon az egyik tétel éppen ennek az összegnek a sorsa. És oda nem azt írták, hogy odaadjuk az európaiaknak, hanem azt, hogy beletesszük két amerikai orosz vagyonalapba, és a megtermelt jövedet pedig bizonyos célokra fogjuk fölhasználni. Tehát ők az amerikaak meg az oroszok maguk felé húzzák ezt az összeget, mondván, hogy az oroszoké ők rendelkeznek felőle, és be lehet vonni a békerendezés témái közé. Segíti a békét. Az európaiak azt mondják, nem, ez az oroszok pénze, de mostantól a miek nem adjuk. Tehát itt van egy transzlanti hasadás. Az európaiak és a amerikak nyíltan egészen más irányt keresnek ebben a kérdésben. A és itt vagyunk mi a akik pedig azt mondjuk, hogy mi az Európai Unió tagjai vagyunk, nem értünk egyet ezzel, és mi azt gondoljuk, hogy az amerikaiaknak van igazuk, és ezt az összeget ott kell hagyni, ahol van, és engedni kell, hogy az amerikaiak meg az oroszok fölhasználhassák a béketeremtés érdekében.
De akkor ugy nagyon sok nézőnk nem ért, és nagyon sok ilyen kérdés is érkezett hozzánk, hogy mi a brüsszeli elit motivációja ön szerint ebben a kérdésben, hogy ugye nem tűnik ez logikusnak, hogy támogatnak valamit, amiről tudják, hogy nagyon súlyos következménye lesz, mégis mintogyha ilyen vakrepülésben azt mondanák, hogy lesz, ami lesz, utánunk a vízözön, akkor is megcsináljuk, hogyha hogyha nem lesz jó vége.
>> Futnak a pénzük után, így válaszolnék röviden az önkérdésére. Tehát elköltöttek már több mint 100 milliárd eurót erre a háborúra. Azt mondták a választópolgáraiknak ilyen műsorok keretében, kedves német, portugál, spanyol, olasz, francia állampolgárok, nektek ez a háború egy filléretekbe se fog kerülni. Ez a >> ezt elhitte az európai köz. >> Hát nem csak, hogy elhitte, megéljen ezte. Az egész liberális nyugat-európai sajtó erről írt, hogy ez egy olyan háború, ami nem fog nekünk pénzbe kerülni, hiszen az ukránokhoz elküldendő pénzt majd az orosz vagyonból fogjuk elküldeni annak a hasznosításából. Most ha ez megbukik, ez a gondolat, hogy nektek nem került, és kiderül, hogy mégis a ti zsebeteket fogja ezt nyomni, illetve fogja könnyíteni, mert onnan szedjük ki a pénzt. A ti zsebetek bánja majd ezt, ami amit eddig elköltöttünk, azt is nektek kell fizetni, meg ami előttünk van, azt is nektek kell fizetni.
>> Ühüm.
>> Ez egy ez egy ez egy robbanásszerű felismerést eredményezhet Nyugat-Európába, és számos kormány megbukásához vezet azonnal. Ezért miután a pénzt már elköltötték, most muszáj valahogy valóban az adófizetők zsebén kívülről megszerezni ennek a fedezetét. Ez az orosz vagyon. És ha azt nem tudják megszerezni, akkor nagy baj lesz néhány kormányházatáján.
Igen, de akkor kire számíthatunk ebben a vitában? A mondta, hogy Magyarország milyen álláspontot képvisel? Van még olyan ország, van még olyan vezető, aki a mi álláspontunkat osztja?
Hát először is világossá kell tenni, hogy mindaz, ami történik, ez jogszerűtlen. Tehát az, hogy Magyarországtól elveszik az ellenállás jogát, miközben egy egyhangúságot igénylő kérdésről van szó, és Magyarország nem tudja megvédeni a saját érdekeit, ez sért minden európai uniós jogelvet. Ezért amint írásban is megjelennek ezek a döntések, mi másnap reggel az Európai Bírósághoz fogunk fordulni, és megpróbálunk a jog útján érvényt szerezni a követeléseinknek. Ez persze nem holnap reggel lesz, ha egyáltalán sikerül. Meg hát az Európai Unió bíróságának a döntéseire se tennék föl túl nagy összeget, hogy azok kedvezőek lesznek a számunkra. De mindegy, amit kell, azt azt megtesszük. A szlovákok egyértelműen azt mondják, amit mi. Ha jól értettem a most hivatalba lépett Csemiszterelnök véleményét egymalomban őrlünk. A belga miniszterelnök egyelőre kitart, hiszen a legsúlyosabb pénzügyi következményeket Belgium szenvedné el. Mert ez a befagyasztott orosz vagyon tetemes részében éppen Belgiumban és belga cégeknél van letétbe helyezve. Tehát ha az oroszok majd pert nyernek, és csak időkérdése, oroszok pert fognak nyerni. Tehát a nemzetközi ok nem engedi meg azt, amit mi csinálunk, abban a pillanatban a belgáknak kell ezt az összeget visszafizetniük az oroszoknak. És ez összedönti a belga gazgaot.
Igen, de azért akkor látszik, hogy megint válaszúton áll Európa, megint válaszúton áll az uniós vezetés. lehet egy nagyon jó és egy nagyon rossz kimenete ennek az EU csúcsnak. Melyik ön szerint Magyarország számára melyik a legjobb forgatókönyv és m mi az, ahol viszont, ahol mi is vesztesek leszünk?
Hát nem csak ebben a ennek a csúcsnak a tekintetében áll válaszúton Európa. Hát nem akarok előre szaladni. Tehát valójában azzal a folyamattal élünk most együtt, hogy az amerikai elnök hivatalba lépése óta más útvonalon halad a nyugat-amerikai része és a nyugat-európai része. A nyugat-európai része tovább is kitart az ilyen globális vagy globalista liberális útvonal mellett. Még az amerikaiak meghirdették az új korszakot a a globalizmusnak vége és eljött a nemzetek korszaka. Ez az amerikai álláspont. Nekünk az amerikai a kedvező. Tehát mi is azt gondoljuk, hogy itt az ideje, sőt mi 2010 óta erre készülünk, hogy eljöjjön a nemzetek korszaka, a nemzetek kora. Tehát nekünk az a jó, hogyha az lenne a jó, hogyha az európai vezetők megvilágosodnának, és a vita végén azt mondanák, hogy az amerikai béketrekvéseket kell támogatni, és még az orosz vagyon ügyét is az amerikai békekísérletnek kell alárendelni. Ezen a legjobb kimenetele a dolognak.
És erre a megvilágosodásra lát bármi esélyt?
Hát van még három napunk.
Történhetnek addig csodák ezek szerint. Azért vasárb kiposztolta ugye ezt a brüsszeli pakkot. Ugye az 1,6 millió visszaküldött konzultációs ívet. Ezt a az emberek tehát ezt a véleményt, amit az emberek visszaküldtek, ezt hogy fogja bevetni a vitában? Ennek van van súlya a brüsszeli döntéshozók fejében?
Hát ez tart meg. Ö, tehát ha ez nem lenne mögöttem, vagy a hátam mögött nem tudnék neki vagy rátámaszkodni, akkor magyar álláspontot már régen félresöpörték volna. Tehát ha ha sikerülne Brüsszelnek azt a képet kialakítani, hogy itt egy ember, egy egy Makacs miniszterelnök áll szemben az európai igazsággal, vagy sikerülne kialakítani azt, hogy egy buta kormány áll szemben a okos európai állásponttal, akkor csak időkérdés fölőrölnének engem, fölőrölnék a magyar kormányt. Ezt azért nem tudják megtenni egyetlen ügyben sem, mert mindig ott van mögöttünk Magyarország. Tehát már régen fölőltek volna bennünket migráció ügyben. Azért nem tudnak fölörölni, mert volt egy népszózás Magyarorsz mondani, kedves brüsszeliftársak, ezek ez a magyarok álláspontja és én innen egy tapottat se fogok mozdulni. És ezt rögtön megértik, mert ebbe ha ők ebben a helyzetben lennének, ők se mozdulhatnának sehova, csak sáluk még sose kérdezték meg az embereket arról, hogy mi legyen a migráció gyermekvédelem ügyben, ahol mi ahol ellenállunk szintén, hogy jól át akarják nevelni a gyerekeinket. mondhatnák azt, hogy egy egy középkorból itt maradt családpárti konzervatív nézeteket valló kormányról van szó, és erre nem kell nagy figyelmet fordítani, de nem ez a helyzet, mert volt egy népszalás Magyarországon, ahol az emberek nem akarják, hogy áthúza áthuzalozzák az embere a gyerekeink agyát, és meg tudom védeni a pozíciókat. Ez van az ukrán európai uniós tagság ügyében is. Nem arról van szó, hogy Magyarország vagy a magyar kormány fekszik keresztbe az ukrán EU tagságnak. A magyarok kimondták, nem akarnak egy unióban lenni az ukránokkal pont jó napot. És ez egészen másik pozíció. Ezzel nincs mit kezdeni. Egyetlen dolgot tehetnek. Nem kell engem győzködni, mert nincs értelme. Tudomásul kell venni.
Igen. Azért azért is látszik, hogy ez a fajta elégedetlenség, amit említett, ugye ez egyre jobban megmutatkozik az uniós vezetéssel szemen most a gazda tüntetésre gondolok, és a magyar gazdák is kin lesznek Brüsszelben, akik már régóta nagyon komoly tiltakozó akciókat szerveznek. pont a az agrártámogatások elosztása m
Hát itt ez egy bonyolult dolog. Tehát először is vannak a a vidéknek a az európai vidéki embereknek az agrár vagy mezőgazdaságból élő világnak panaszai és sérelmei már a korábbi döntések miatt is, amik éppen most hatályban vannak. Az egész zöldítés programnak a kárvallottjai azok a gazdák meg a vidéki Európa. Most akarnak hozni néhány energetikai döntést, ami szintén leginkább ott fog majd vidéken fáj majd. De a leg ami most kiváltja leginkább ezt a tüntetést, ez az, hogy vitat adni fogjuk, tárgyalás alatt lesz ezen a mostani csúcson az Európai Unió következő hét éves költségvetése. És a gazdák azt látják, jól látják, hogy megkurtítják az ő pénzüket. Tehát az Európai Unió mezőgazdaságra, vidékre jóval kevesebb pénzt akar fordítani a következő hét évben, mint amit eddig tett. Mint amit eddig költött. Hogy jönnek ki ezek a számok? Tehát a következő hét éves költségvetés, amit most vitatunk teljes összegéből elvisz majd 10%-ot a koronavírus után fölállított next generationnek nevezett pénzügyi alap törlesztés. Az egy hitel volt. Tagállamok hozzáfértek ehhez mára ki, mert bennünket nem engedtek hozzáférni. És el kell kezdeni törleszteni ezt a hitelt 28-tól. Ez el fogja vinni az unió költségvetésének 10%-át. Akarnak adni pénzt Ukrajnának. A következő hét éves költségvetésben direkt és indirekt eszközökkel együttesen 20%-át adják oda a költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy 30%-a a költségvetésnek. Hús, az kiment a költség. Még nem nem tudtuk másra használni. Elment, maradt 70% a korábbiakhoz képest. Ráadásul ebből a 70%-ból most arányaival sokkal többet akarunk, talán kell is költeni védelemre. Most ha ezt is figyelembe veszem, akkor mindenre, ami korábban támogatott volt, vidékfejlesztés, fölzárkóztatás, agrárium kevesebb marad.
Igen, de ezért jönnek a gazdák, és azt mondják, hogy arról szó sem lehet. Lehet, hogy vannak új célok, akkor szerezzetek rá pénzt, vagy dobjatok össze erre külön pénzt. Meg lehet, hogy kell Ukrajnának is pénzt adni. Én ezt vitatom, de még ezt gondolhatják is, de semmiképpen nem a parasztok zsebéből. Tehát itt egy nagyon komoly több éven áttartó agrár tiltakozás hullámnak a nyitóeseménye lesz.
Igen. Itt a legnagyobb probléma, ahogy én látom, hogy ez orosz vagyon és megint hitelfelvétel alapjául szolgálna. Tehát ahogy eladósodik az Unió, azt mondják, hogy hosszú évekre előre elzálogosítják az Unió jövőjét, amelyet majd valakinek nyilván vissza kell fizetnie. Tehát ezt nem nem jó szívűségből adják. És akkor a ez a Next Generation, aki jön majd, az joggal mondhatja azt, hogy óim elköltöttétek a jövő.
Gondol, értsük meg, hogy hogy miről van itt szó, mert azt hiszem, azt hiszem, hogy önnek igaza van.
Tehát mondjuk itt van az asztalon 230 milliárd euró. Ez egy szép szép szemá összeg az asztal kicsi lenne hozzá, de egy szép összeg. Csinálhatjuk azt is, hogy megfogjuk és az egészet odaadjuk az ukránoknak. De és akkor odaadtunk 230 milliárd eurót. De csinálhatjuk azt is, hogy azt mondjuk ez a cég, ez a belga cég ezt a 230 milliárd eurót adja át az Európai Uniónak. Igen.
Az Európai Unió azt mondja, na jó, most hitelt akarunk fölvenni, és ez a 230 milliárd euró, ez a fedezete a hitelnek. Akkor már nem 230 milliárd Ft eurót lehet szétosztani, vagy odaadni az ukránoknak, hanem akár több 1000 milliárdot is, 1000 milliárdot meghaladó összeget, hiszen van fedezet fogadni a bank nagyobb összegben hitelt. És akkor már nem 230 milliárd, hanem több. Az unió rendszeresen ezt csinálja, hogy nem odaadja a pénzt valakinek, hanem a pénzt hitelfedezeteként használja, és a hitelt osztogatja szét, aminek az a következménye, amit ön mond, hogy a végén valakinek majd a hitelt ki kell fizetni, és a valaki azok, ami gyerekeink meg az unokáink lesznek. Tehát valóban amit az unió most csinál, az nem más, mint a gyerekek, mármint az európai gyermekek és unokák eladósítása hosszú évtizedekre. Ezt ők nem bánják. Ez nekem fáj. Fölteszem önnek is. Nekik nem. Ők ezt támogatják, mert azt gondolják, hogy minél nagyobb a közös adósság, annál szorosabbra lehet vonni az unión belüli együttműködést. Ha közös az adósság, egyre kevesebb hatásk marad a tagállamoknál és létrejön az Európai Egyesült Államok. Így jött létre az Amerikai Egyesült Államok is, hogy az Államok közös hitelt kezdtek fölvenni, és utána már ebből az abroncsból nem tudtak kiszabadulni. Tehát a háború mögött van egy másodlagos gondolat, mert a háborút is támogatják teli szívből vagy teljes szívből az európaiak. De emögött van még egy másik megfontolás is, hogy a háborúra a legjobb ürügy, hogy eladósítsuk az egész kontinensst, ezzel fölszámoljuk a nemzetek függetlenségét és létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat. Ez a föderalisták régi álma.
Igen, azért hogyha megnézzük például még belpolitikai témára evezve, amikor megnéztük ezt a Tiszacsomagnak a különböző részleteit, és hogy ott milyen javaslatok, milyen adóprogram szerepel, ott is azért az látszott, hogy ezt a pénzt és ezt az elképesztő megszorítást, az 1300 milliárd euró, amiről beszéltek, vagy forint, ugye ezt ugyanúgy a háború finanszírozásába tolnák be, hiszen ehhez kérte az unió hozzájárulásokat, hogy ezt az összeget tolják be a tagállamok is, mondjuk Magyarországon. Arról van szó, hogy most még a tagállami parlamentektől várják azt a döntést, hogy a pénzt adják oda Brüsszelnek, és onnan helyessen Ukrajnába. Most még ez van. Ezért akarják, hogy egy mint mintogy a Márk zajral is azt akarták, hogy nyerjen. Tehát az azért van mindig egy jelöltjük, úgy előhúznak a kalabb egy új miniszterelnöket, most van egy másik Márk zajunk, aki ha nyerne, végrehajtaná azt, amit Brüsszel követel. De a cél az, hogy iktassuk ki ezeket a nemzeti szereplőket. Hát most még az európai, most még a magyar vagy a nemzeti parlamentek döntenek, de aztán lesz egy pillanat, amikor már jó sok adósságot vettünk föl, akkor már nem az a kérdés, hogy akarunk-e mi pénzt adni, akkor azt mondják, emberek, fölvettük az adósságot, ennek van egy adósságszolgálata, hogyha mindegy, mit csinál a magyar parlament, ezt a pénzt nektek ide kell adnotok. Ez nem szuverén döntés többé benyúl, behatol az európai bürokrácia a nemzeti költségvetésekbe, és azt mondja, hogy de hát nektek ezt mindenképp be kell fizetni, akármit is gondoltok erről. És szép lassacskán nem a nemzeti parlamentek rendelődnek Brüsszel alá, hanem elveszítik a nemzeti parlamentek a jelentőségüket. Erre megy ki az egész. Ennek a birodalomnak a fölépítéséről szól a történ.
És ugye közben nézzük a az európai vezetőknek a nyilatkozatait. Az a fajta ugye mondjuk itt elsősorban a NATO főtitkárának a szavaira gondolok, aki azt mondta, hogy Európának egy olyan méretű háborúra kell felkészülni, amit a détszüleink és a nagyszüleink láttak. És hát a az én nagyapám harcolt a világháborúban. Én nem emlékszem arra, hogy ő mit mesélt róla, és nem nem szép szavakkal emlékezett meg erről. Tehát az a legszörnyűbb, hogy ez a fajta gondolkodásmód, ezek a szavak, ezek ön szerint mit jelentenek, amikor egy egy NATO főtitkár, aki egyébként korábban holland miniszterelnök volt, rátolja ezt a fenyegetést az európai polgárokra?
Hát ezt majd a hét során én is szeretném megtudni Brüsszelbe, hogy mi zajlik itt. Hiszen a NATO főtitkár ez idáig mindig első rendően az amerikaak irányítás állatát. Most úgy látszik, hogy amerikai európai konfliktus van, és a NATO főtitkár nem az amerikai, hanem az európai álláspontot képviseli. Ez új helyzet. Ilyen még nem volt. Ez az amerikaiak számára is egy komoly fenyegetés. Ez azt jelzi, hogy olyan helyzetbe jutottak az amerikaiak, hogy a NATO egyszer csak belekeveredhetett úgyis egy háborúba. Ezt példázzák a főtitkár szavai. Egyesült Államok ezt nem akarta. Ilyen még sose volt. Tehát az Egyesült Államokat valaki akarata ellenére belekeverje egy háborúba, ilyen szituáció nem jöhetett létre a második világháború óta. De most mintha ilyesmi alakulna ki. Innen kell olvasni, és innen lehet megérteni a múlt héten közzétett amerikai nemzetbiztonsági stratégiát is, mer az amerikaiak nem akarnak ilyen helyzetbe kerülni. Na, visszatérve a NATO főtitkár történelmi utalására, az nem csak azért hibás, mert valószínűleg a hollandoknak nincs olyan első kézből származó háborús élménye, mint nekünk, akin keresztül gyalogolt a front. Bejöttek a németek, aztán meg bejöttek a ugye a németek után Hollandiába az amerikaiak mentek be. Magyarországról a németek után az oroszok jöttek be kedves hollandok. Az egy másik élmény, az egy másik tapasztalat, ami nekik nincsen meg nekünk megmond. Úgyhogy ne emlegessétek ezt a korszakot, mert ez nekünk mást jelent, mint nektek. Biztos nektek is szenvedéses volt, de nekünk legalább kétszeresen volt az. Úgyhogy nem biztos, hogy tudjátok, hogy mikor ilyet mondtok, akkor mire gondolunk. Egy kettő van még egy probléma. Az a háború régen volt. Azóta új fegyverek vannak, például nukleáris fegyverek, amik akkor nem voltak. Tehát egy egy háború az nem úgy fog kinézni, vagy könnyen lehet, hogy nem úgy nézne ki, mint amilyen a konvencionális eszközökkel megvívott második világháború volt. Itt folyamatosan fenyeget a veszély, hogy egy hagyományos fegyverekkel vívott háború egyszer csak atomháborúvá alakul át. Korlátozott vagy korlátlan atomháborúvá. És akkor mi lesz velünk? Tehát nem biztos, hogy a holland ember tudja, mit beszél.
Igen, de ugye végigolvasva ezt a nemzetbiztonsági stratégiát, amit ön is említett, amit az Egyesült Államok állított össze, ugye ez a civilizációs megsemmisülés, amit emlegetnek ben, hogy ez várhat Európára, ez voltaképpen a tehát ez a nukleáris csapás, ez ezt vetítheti előre. Tehát ahogy a második világháború is hozott egyfajta civilizációs megsemmisülést, én azt látom, hogy ez egy drámai szó, ez egy drámai értékelés, de sajnos jogos. Ön szerint
Azt hiszem, hogy ők nem a háborús pusztításra gondolnak, hanem inkább a migrációra. És én én az egyetértek. Ebben az amerikai dokumentumban az a legmeglepő, hogy olyan, mintogyha mi írtuk volna. És ugyan én jó véleményel vagyok a magyar titkosszolgálatok képességeiről, de azért ez túlzás volna, hogy ekkora befolyásunk legyen. Tehát szerintem ezt az amerikaiak maguk írták, de pont arra jutottak olyan következtetésekre, mint mi. Szerintem is Európa egy civilizációs megsemmisülés. Én inkább azt azt mondanám, hogy egy civilizációs átalakítás pillanatában van. A hagyományos, nyugati, keresztény értékek azok kiveszőben, sőt ki is űzik őket a politikából. És helyette bejött egy liberális, globális szemléletmód, ami pedig magával hozta a migrációt, és a mostani elit kifejetten támogatja is a migránsok behozatalát Európába, és a migráció meg minden, ami ezzel együtt jár, demográfiai változások, születésszám és és így tovább. és hogy Afrika még meg se mozdult, mert onnan jön majd az igazán nagy tömeg, és addigra itt már ki lesz építve nekik egy fogadóállomás. Ez együtt bizony Európát egy civilizációs totális átalakításba, bizonyos nézőpontból megsemmisítésbe sodorhatja.
Igen, de azért ö tehát érdekes, amit mi látunk itt Budapestről, érdekes, hogy mit látnak Washingtonból, de nekem mindig ez a legfőbb kérdés, hogy mit látnak Brüsszelből, tehát hogy azért ott is dolgoznak a titkos szolgálatok, ott is elolvasták ezt a ezt a jelentést, amit az Egyesült Államokban írtak, de erre az volt a válaszuk, hogy Amerika ne avatkozzon be az európai demokráciába, és köszönjük szépen Donald Trump véleményét, vagy vagy hozzászólását, de hogy hogy Európa majd saját jogon fog dönteni úgymond. Mit gondol erről?
Nagyon helyes szerintem csak jól döntsön. A probléma az, hogy saját jogot dönteni, csak rosszul. De nem csak ez a döntés van, amit ők hoznak. Az amerikai dokumentum azért fontos, mert azt mutatja, hogy mi nem beszéltünk marhaságot. Hát mi 15 éve mondjuk ezt, de minimum a migráció óta, 15 2015 óta már 2010-ben is már azt mondtuk, hogy új világ jön, de 2015 óta a migrációt ez teljesen nyilvánvaló. Tehát most derül ki, hogy amit mi mondtunk, meg néhány közép-európai ország mondott, az nem egy obskurus buta a valóságot megérteni nem képes vezetőnek a véleménye, hanem ez a helyzet, az amerikaak is így látják, vagy legalábbis legyünk szerények, nagyon jelentős intellektuális kapacitással rendelkező nagyhatalom, mint Amerika is tudja úgy látni a helyzetet, mint ahogy mi. Akkor lehet, hogy abban van is valami.
Ugye >> ön tavaly mondta, hogy világrendszerváltás zajlik. is ugye erről is beszélhetünk most 25-2025 végén járunk. Látszik már ennek az új világrednek ön szerint a körvonalai, vagy még mindig a szétesés fázisa van, és és még nagyon formátlan, még nagyon kétséges az, hogy az új rendszer, az új világrendszer milyen alakot ölt?
Nem, szerintem ezt látjuk most. Tehát amiről eddig beszélgettünk, és ami konkrétan az orosz vagyonról szólt, meg Európa civilizációs megsemmisüléséről szólt, a migrációs egyebekről, ez már az új világrendnek a része. Tehát arról most az a folyamat zajlik szerintem, és ha jól értem, akkor az amerikaak szerint is, hogy a globalista világkormányzás korszaka lezárul és helyére lép a nemzetek korszaka. Tehát most megyünk át a nemzeti elvű, nemzeti önérdekű új világ rendjébe, amit legerőteljesebben, legkorábban mi magyarok, de legerőteljesebben, legnagyobb szimbolikus erővel az Egyesült Államok újelnökének megválasztása mutatott. Hát gondoljon bele, 10 hónapja van hivatalba a az Egyesült Államok elnöke. Jó, 11. olyan, mintha 10 éve lenne ott, nem? Annyi minden történt, olyan változások zajlottak le. Tehát ez már jól mutatja, hogy nem egyszerűen az új amerikai elnök bejött és intézkedett, hanem korábban megkezdett folyamatok erősödtek föl az ő bejövetelével, és alakítják át a világot. Például elvezetnek bennünket egy amerikai-európai biztonsági katonai háborús vitához. Elvezetnek bennünket egy német amerikai szembenálláshoz, mert persze az egész európai álláspont mögött a németek vannak. Végülis Európát most három német ember irányítja. A német kancellár, a bizottság elnökasszonya és az Európai Parlament legnagyobb frakciójának vezetője. Ők hárman vezetik ma Európát, és ez elvezetett bennünket oda, ahol most vagyunk például Egyesült Államok, Európai Unió viszonyrendszerében. Szóval ez már az új világ, ez ilyen lesz, ez nem tűnik majd el. Tehát nem fog nem áll majd helyre egy transzatlanti egység. Azzal kell együtt élnünk, hogy ilyen viták lesznek. Tehát ilyen ez ennek a lenyomata volt a vámvita is. Hát mégis csak az amerikaiak ránk vertek egy 15%-os vámot. Az ő számukra kedvező módon módosították a viszonyokat, úgy, hogy mi nem tudtuk magunkat megvédeni. Tehát ilyenek egyfolyt, tehát ezek nem rendkívüli események, ezek már az új korszak természetes mindennapos fejleményei.
Igen. Ez a nem tudtuk magunkat megvédeni, ez miből ered? Tehát Európának ennyire legyengült az ellenálló képessége, az érdekérvényesítő képessége? Miért? Mi okozta ezt ezt a fajta nem tudtuk megvédeni magunkat és ott Fondeli ilyen ilyen ilyen beletörődő mosollyal nyugtázta azt, hogy Donald Trump volt, aképpen keresztülverte ezt a tervét.
Hát gyengék vagyunk. Tehát az a helyet, hogy még a az Európai Egyesült Államok bocsánat, az Amerikai Egyesült Államok megőrizte a világgazdaságban el a foglal helyét, ugyanúgy 24-25%-át adják a világ összelésének vagy összkereskedelmének. Addig mi visszacsúsztunk 15%-ra a 25-ről. Tehát 10 néhány év ezelőtt Amerika és Európa azonos gazdasági kategóriába tartozott. Ehhez képest az amerikaiak fönt vannak, mi meg lent vagyunk. És elénk léptek már a kínaiak is, és így tovább. Tehát Európa folyamatosan gyengül. Hát ha gyenge vagy, akkor az érdekérvényesítőképességed is gyenge.
A >> Igen. A magyar történelem elég jó példát mutat. Tehát gyenge magyar kormányok gyenge eredményeket érnek el.
Igen. Most azért itt itt nagyon fontos kérdés az, hogy akkor akkor Magyarország hogyan tud kitörni ebből a ahogy ő említette kisállami létből. Ugye az, hogy a 20. században mi történt Magyarországra, azt pontosan tudjuk, de nyilván az még nyitott kérdés, hogy a 21. század, hogy hozhatja meg azt azt a szerepünket, azt a történelmi lehetőséget, hogy ebből a trianon utáni vesztes világháborúk utáni kisállami létből ki tudunk törni, és teljesen más megvilágításba, teljesen más szintre tudjuk helyezni.
Egy másik térben tudjuk magunk, egy másik térbe találjuk magunkat a mint a tudományos fantasztikus filmekből, hogy egyszer csak a helyről hirtelen B helyen találjuk magunkat. Ez ez nem lehetetlen. Ez 2010 óta ezt csináljuk. Én erre számítottam. A mi jellemzéseink erről szóltak. A mi szakembereink, szakértőink, kutatóink ezt a folyamatot jelezték előre. Azt persze senki sem tudta, hogy majd lesz 2014-ben egy krími konfliktus, vagy hogy lesz 15-ben egy tömeges migráció. De az, hogy egyébként a teljesítőképesség alakulásából mi olvasható ki, merre megy a világ, azt a magyarok jól eltalálták. Most nem rólam van szó, hanem azokról, akik a hátunk mögött dolgoznak, és az elemzéseket készítik. És 2010 óta a kormánypolitika ezekre az előrejelzésekre épít. Tehát ugye amikor azt ezt a borzalmas szót mondjuk, hogy konnektivitás, ami a hivatalos külpolitikai doktrinánk, az már erre adott válasz. Ez lefordítom magyarra, nem szabad bezárkózni egyetlen blokba. Nem zárhatjunk bele, nem zárhatjuk bele magunkat az Európai Unióba sem. Igaz, hogy ott tagok vagyunk, de nekünk kell kapcsolat az Egyesült Államokkal, stratégiai minél mélyebb a kínaiakkal. Lásd, keleti nyitás. Nem engedjük, hogy az orosz kapcsolatainkat elvágják az Európai Uniósok, mert Magyarország számára az óriási veszteség lenne. Végre álljunk a lábunkra, építsünk ki kapcsolatokat a türk világgal meg az arab világgal. Tehát Magyarország már jó 10 néhány éven mozog kifele, úgyhogy bent marad az Európai Unióba, de a kapcsolatrendszét kifele viszi az Európai Unióból, és valóban egy konktivitás elméletnek megfelelően a megváltozott új világ minden erős szereplőjével olyan kapcsolatokat épít ki, ami nekünk előnyös. Így lehet.
És hát a jövő évi választások kapcs nagyon fontos kérdés, hogy ugye ez nem egy szokásos választás lesz, elképesztő a tét, és azért az látszik, hogy mennyire felfokozott hangulat előzi. Már most meg Nyugat-Európában is a választásokat. Ön szerint ez miben fog eltérni? Nyilván minden választás más, minden országgyűlési választás más, de a jövő évi választás miben lesz különleges ebből a szempontból?
Hát egyszerre különleges is, meg nem is. Szeretlek is, meg nem is. Tehát a egyfelől ugyanolyan szerkezete van, mint 2010 óta 15 óta minden választásnak. Ugye Brüsszel már 18-ban és 22-ben is meg akarta buktatni a nemzeti kormányt. Részben azért, mert Brüsszel minden nemzeti kormányt meg akar buktatni, mert neki birodalmi helytartók kellenek, nem pedig szuverén nemzetállamok. Másfelől lett egy nyílt konfliktus, egy seb, egy éles törés, nyílt törés Brüsszel és Magyarország között a migráció miatt. és a migrációban mutatott magyar ellenszegülés óta nem is csinálnak ebből titkot. Nyílt terveik vannak arra, hogy hogyan kell nekik végre egy baloldali liberális brüsszel párti kormány a mostani nemzeti kormányhelyett. Ennyiben nincs új a nap alatt. Olyan, mint gyerekkoromban a régi cirkuszi produkció. Minden választáson megpróbálkozzak valamivel nem sikerül. Van másik. Ugye 18-ban is próbálkoztak valami, 22-ben kitalálták Márk Zaj Pétert, az ellenzéki együttműködést, az nem működött. Most az ellenzéki pártokat félretolták, csináltak egy újat, előkaptak a kalapból egy másik, de lényegét tekintve ugyanolyan embert. Tehát ebből a szempontból nem változik itt semmi. Az a kérdés, hogy hazafias kormányt akarunk, vagy egy Brüsszel alávetettségében működő kormányt akarunk. Brüsszeli útra menjünk, szerintem az lefele vesz, lefele visz. Vagy a magyar úton haladjunk, továbban 10 óta megyünk. ami nem mondom, hogy egyszerű, de legalább fölfele visz. Tehát ennyiben nincs új dolog, de két szempontból azért van. Az első, hogy a háború miatt most már nem csak a migrációban fordul szemben Magyarország Brüsszellel, hanem a háború ügyében is, ami pedig már arról szól, hogy nem csak egy-egy ügyben lehet igaza egy tagállamnak, hanem most már az utóbbi néhány év összes stratégia ügyében nem Brüsszelnek van igaza, hanem azoknak, akik szembefordulnak velük, leginkább a magyaroknak, mint ahogy a migrációban is igazunk volt. Most derül ki, hogy a háború ügyében is igazunk volt. Hiba volt beállni Ukrajna mögé. Hiba volt Ukrajnába küldeni azt a rengeteg fegyvert, pénzt. Az egész stratégia elhibázott volt. Ez nem a mi háborunk. Úgy kellett volna kezelni, mint nem európai háborút. És úgy kellett volna segíteni a békekötésben, hogy nem a saját ügyeinket intézzük Ukrajnán keresztül, hanem két szuverén ország háborúját akarjuk lezárni, hogy minél kisebb rombolóhatást fejtsen ki ránk, aki a szomszédságában vagyunk ennek a két országnak. Tehát van ez a mintapréma. Jó lenne a magyarokat most eltakarítani a föld színéről. Nem kéne minden nap szembesülnünk azzal, hogy nem volt igazunk a migrációban, nem volt igazunk a háborúban, nem volt igazunk a versenyképességben. És itt a harmadik dolog, ami talán a legfontosabb, hogy ők háborúra készülnek. Tehát az Európai, illetve Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nem elkerülhető, sőt kívánatos. Ők egy háborús gazdaság háborús logikájában gondolkodnak. Mi pedig békepártiak vagyunk. Ezért a 2026-os választása lesz. A háború előtti utolsó választás Magyarországon, vagyis most tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében. Ha béke párti kormányt választunk, béke lesz. Ha Brüsszel párti kormányt választunk, háború lesz.
Miniszterelnök úr, köszönöm szépen a beszélgetést.
Én is köszönöm.
Nektek. Nagyon köszönöm a figyelmet és az biztos, hogy egyébként a Patrióta extrában foglalkozni fogunk az uniós csúcsal. Bohárdoni kollégám kint lesz a helyszínen. Élőben fog bejelentkezni, nagyon sok anyagot fogunk ott is készíteni. Nézzétek tehát a Patriótát, iratkozzatok föl. Köszönöm a figyelmeteket. Sziasztok!